Egymásra licitálva sütnek kenyeret augusztus 20-ára a politikusok
Novák Katalin egyenesen erre buzdít minden magyart.
#új kenyér
Jó a búzatermés, mégis drágul a kenyér, mi történt?
A növekvő alapanyagárak és munkaerőhiány sújtja a sütőipart, a másik oldalon viszont a minőségi termékekre nyitott fogyasztók jelenthetnek kiutat az ágazat számára. A kézművesek és a multik kereszttüzében a közepes méretű vállalkozások kritikus helyzetbe kerültek, és azoknak a fogyasztóknak is egyre inkább a zsebükbe kell nyúlniuk a pékáruért, akik nem lelkesednek a minőségi termékek iránt.
Szent István, a Rákosi-korszak Horthytól örökölt „forradalmár”-ikonja
Az augusztus 20-i rendezvénysorozatnak több olyan eleme is van, amit épp úgy szeretett Horthy Miklós, mint Rákosi Mátyás vagy Kádár János, de a rendszerváltáskor felemelkedett új elit sem veti meg. Az eredetileg katolikus ünnepnek számító nap akkor vált nemzeti ünneppé, amikor összevonták az „új kenyér” napjával. Ám az augusztus 20-án rendszeresen megidézett hagyományok valójában soha nem léteztek, a Horthy-korszakban találták ki őket, és a pártállami időszakban nyerték el a mai formájukat.
Van már alkotmány, nincsen több kenyérjegy, présben az ország – Mementó ’49
Nemcsak 2011 vonul be úgy a történelembe, mint az új alkotmány születésének az éve, illetve a „kenyérünnepek” szimbolikus esztendeje. Idén a „nemzet kenyerét” sütögetik a pécsi-pécsváradi pékek, s a kemence mellett államalapításra is emlékezeznek. 1949-ben viszont az Új Kenyér Ünnepét és az új sztálinista alkotmány ünnepét ülték meg, méghozzá azzal a „jóravaló” intézkedéssel, hogy megszüntetik a kenyérjegyet.
1